Madeira

A portug�l fennhat�s�g al� tartoz� Madeira r�g�ta k�szteti �lmodoz�sra az utaz�kat. Meglehet�sen nagy elszigetelts�ge r�v�n - 1000 km-re fekszik Lisszabont�l �s k�zel 550-re Marokk�t�l - sok�ig az �nk�ntes sz�m�zet�st keres�k helye volt (itt tal�lt mened�ket p�ld�ul IV. K�roly a Monarchia buk�sa ut�n), �s ma is �gy �rezz�k: a nagyvil�g zaj�t�l elvonulva paradicsom-k�zeli �llapotba ker�lt�nk. El�g a botanikus kertb�l letekinteni a v�rosra, s�t�lni a kiskertekben n�v� ban�nf�k k�z�tt vagy a sziget belsej�nek a hegyei k�z�tt, �s r�j�v�nk: meg�rte ekkora t�vols�gra elj�nni.
Madeira tal�n eg�sz Eur�pa legd�sabb n�v�nyzet� szigete. A gyakori es�z�sek, a magas p�ratartalom �s �tlagh�m�rs�klet szubtr�pusi kl�m�t eredm�nyez. A sziget m�sik jellegzetess�ge az, hogy a rep�l�teret �s a futballp�ly�kat (�s a lakatlan fenns�kot) lesz�m�tva gyakorlatilag egy�ltal�n nincsen rajta lapos ter�let: minden utca �s minden kert valamilyen ir�nyban lejt - sokszor val�sz�n�tlen�l meredeken.
Madeira 250 ezer lakos�nak nagy r�sze a sziget d�li r�sz�n, illetve kisebb r�szben k�rben a tengerparton lakik, m�g a sziget k�zepe szinte teljesen lakatlan. Mag�nak Funchalnak, a sziget "f�v�ros�nak" 100 ezer lakosa van.

Funchal

Funchal, a festõi fekv�su fõv�ros, egyar�nt bõvelkedik l�tnival�kban �s sz�rakoz�si lehetõs�gekben. Az �v�ros szuk kis utc�csk�i, a sz�nes vir�g- �s z�lds�gpiac, a n�v�nyritkas�gokat rejtõ Botanikus Kert �s a sz�mtalan esti sz�rakoz�hely, klub �s kaszin� tartalmas kikapcsol�d�st �g�r az idel�togat�knak. F�ggõvas�ton vagy b�relt g�pkocsival k�nny�szerrel bej�rhat�k a k�rnyezõ hegyek is.